Megújul és kibővül a Bozsó Gyűjtemény

Csütörtökön délben dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere indította el azt a projektet, melynek révén átépítésre kerül, és Gyűjtemények Házává bővül ki a nemzetközi hírű intézmény.

Zombor

2011. november 11-én megkezdődik a Bozsó Gyűjtemény felújítása, bővítése, a VER-BAU Kft. kivitelezésében. Az „Értékek élménye- Gyűjtemények háza” Kecskeméten, a Bozsó Gyűjtemény fejlesztése című projekt a Dél-Alföldi Operatív Program keretében valósul meg. Az elnyert uniós és hazai támogatás 254 971 879 forint, a teljes költség 299 971 879 forint. Az önerőt a kedvezményezett Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozza. A projektmenedzsment feladatokat a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. látja el. A kivitelezés a tervek szerint 2012. július 31-én ér véget.

A projekt eredményeként olyan családi programokra lesz lehetőség, amelyek keretében a gyermekek és szüleik különböző művészeti, kézműves és gasztronómiai foglalkozásokon vehetnek majd részt, autentikus környezetben. Ezenkívül óvodai és iskolai csoportok számára gyakorlati művészeti órákat lehet tartani, szakemberek irányítása mellett. Megjelenik a vendéglátói funkció, és a múzeum újonnan kialakítandó üzletében ajándéktárgyak vásárlására is lehetőség lesz.

A projektnyitó rendezvényre összegyűlt vendégeket Aszódi Anett, az M. Bodon Pál Zeneiskola 6. osztály gitáros növendékének gitározása köszöntötte; és a gyűjtemény alapítójára emlékezve Danka Luca, a Kodály Zoltán Gimnázium 9. osztályos tanulója mondta el Pintér Lajos: Bozsó János – medalion című versét.

Az esemény kapcsán dr. Zombor Gábor polgármester így fogalmazott: „A Bozsó Gyűjtemény városunk kulturális értékeinek egyik legékesebb darabja. A felújítás és a bővítés lehetővé teszi, hogy méltó körülményeket teremtsünk a Bozsó Gyűjtemény és egyéb, a város számára kiemelkedő jelentőségű gyűjtemények számára egyaránt. Ez által Kecskemét turisztikai vonzereje is növekszik.”

Mák Kornél kulturális ügyekért felelős alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a Klapka utcai és a Fecske utcai épületegyüttes Kecskemét építészeti öröksége szempontjából különleges: „A Klapka-ház 1786-ban épült, a pincében található, mestergerendába vésett évszám tanúsága szerint. Bozsó János festőművész 1957-ben került e házba, élete első műtermébe, itt kezdett szenvedélyes gyűjtésbe. Több ezer tárgyból álló magángyűjteményét szeretett szülővárosának, Kecskemétnek adományozta.”

Uhlig Rita, a projektmenedzsment feladatokat ellátó Kecskeméti Városfejlesztő Kft. ügyvezetője a projektről elmondta: a 254.971.879 forintos uniós támogatású, 299.971.879 forint összköltségű beruházás kivitelezése elkezdődött, és 2012. július végéig tart. Az „Értékek élménye- Gyűjtemények háza” Kecskeméten, a Bozsó Gyűjtemény fejlesztése című projekt a Dél-Alföldi Operatív Program keretében valósul meg.

A projekt során a gyűjtemény Fecske utcai épületi szárnya teljesen megújul, tetőterét beépítik, a jövőben további, a város számára értékes gyűjteményeknek adhat helyet. Megtörténik a kialakuló és a meglévő épületrészek összekötése. Úgynevezett „kiállító raktár” alakul ki, amelyet kutatók látogathatnak, a Fecske utcai szárny földszintje pedig időszaki kiállításoknak ad majd helyet, ahol a fiatal művészek bemutatkozása mellett úgynevezett „Brand-kiállítások” megszervezésére is mód nyílik. Számos új múzeumi látogatóbarát szolgáltatás jön létre. A pályázati keretek között tervezett új szolgáltatások bevezetésének célja: a régióban különlegesnek és egyedinek számító - multikulturális, interaktív és családbarát - múzeumi kínálat megteremtése, amely regionális, de akár országos érdeklődésre is számot tarthat.

A cél, hogy az egészséges emberek és a fogyatékkal élők számára egyaránt látogatóbarát, interaktív szolgáltatások alakuljanak ki. Ilyenek lesznek például a makettek, érintőképernyős információs pultok, akadálymentesítés, „braille” feliratok, több nyelvű audio-guide rendszer. A projekt eredményeként olyan családi programokra lesz lehetőség, amelyek keretében a gyermekek és szüleik különböző művészeti, kézműves és gasztronómiai foglalkozásokon vehetnek majd részt, autentikus környezetben. Ezenkívül óvodai és iskolai csoportok számára gyakorlati művészeti órákat lehet tartani, szakemberek irányítása mellett. A múzeum újonnan kialakítandó üzletében ajándéktárgyak vásárlására is lehetőség lesz.

A Bozsó Gyűjtemény már jelenleg is az ország egyik legnagyobb olyan magángyűjteménye, mely egyidejűleg képzőművészeti, néprajzi és iparművészeti kiállítás, kvalitásos műtárgy állománnyal.

Az épületegyüttes bemutatásakor meg kell említeni a 18. században is szokatlanul nagy telket, amely mindig a két utca (Klapka utca, Fecske utca) között helyezkedett el, az eredeti telek nagysága 809 négyszögöl volt. A több mint félhold nagyságú belterületi házas telek két évszázadot meghaladó története során mindig a város legtehetősebb polgárai közül kerültek ki a tulajdonosok. A telek alakja és mérete több alkalommal is módosult, az 1960-as években szakították ki a legnagyobb hányadot, amikor két hatalmas irodaépületet is emeltek rajta. Az egykori ingatlanból még parkírozásra használt közterület is létrejött.

A Klapka utcai barokk lakóház emelését 1786-ra datálhatjuk a pincében található, mestergerendába vésett évszám tanúsága szerint. A házat Nemes Deák Pál építette. Elődei I. Lipót császártól kaptak armális nemességet 1665-ben. A leszármazottak Diósadi előnévvel különböztették meg magukat a város más Deák családjaitól. Deák Pál uram jelentős gazdálkodó volt, a magisztrátus tagjaként borbírói tisztet is ellátott, 1793. november 1-én a város főbírájává választották, 1794-ben, 55 évesen hunyt el. Halála után a hat gyermeke közül Deák István élt családjával a házban, akinek leánygyermeke Krisztina 1802-ben született és 1824-ben férjhez ment Klapka Friedrich császári és királyi hadnagyhoz. A ház örökségként a Klapka házaspár tulajdonába került, a hatalmas telekre szárazmalmot kívántak építtetni, de erre a tűzvészek miatt nem kaptak engedélyt. 1832 és 34 között a későbbi 48-as tábornok, Klapka György gyermekként Kecskeméten tanult a piaristáknál, itt lakott nagybátyjánál. Emlékeimből című könyvében ezt írja: „Eddigelé csak németül és latinul beszéltem. Az a két esztendő, melyet Kecskeméten, atyám egyik fivérénél töltöttem, elég volt arra, hogy a magyar nyelvet is tökéletesen elsajátítsam.”

A ház a 19. században először a Faragó család, majd a Szőke család tulajdonába került, az 1880-as években megváltozott a telek alakja és használata. A szebb napokat látott Klapka-ház szinte hátsó gazdasági épületté vált, a telek fő frontja a Fecske utcára tevődött át, házszámként is már Fecske utca szerepelt, a régi épületet magtárként használták. Klapka halála után ugyan röviddel emléktáblát helyeztek el a házon, de sokáig senki nem törődött a barokk lakóházzal. A Szőke család generációi a nagyobb, újabb Fecske utcai módos, eklektikus lakóházban éltek, amelyet a 19-20. század fordulóján, a kecskeméti építészet aranykorában emeltetett Szőke gyógyszerész. A kapu felett megmaradt a családi monogram.

A Klapka-házat a Fecske utca 23. számú telekkel együtt 1952-ben vették állami kezelésbe. Egy 1952-es újságcikk szerint: „Falait alaposan kikezdte az idő. Udvar felőli traktusát megrongálta egy bomba.” A 18. századi ház helyreállítása 1954-ben kezdődött meg, amelyet 1957 őszén fejeztek be. A házba 1957-ben került Bozsó János (1922-1998) festőművész, élete első műtermébe, itt kezdett műtárgyak szenvedélyes gyűjtésébe. Több ezer tárgyból álló, páratlan magángyűjteményét szeretett szülővárosának, Kecskemétnek ajándékozta.

Az ismét egyesülő telek és két lakóház a megújulást követően a Bozsó Gyűjtemény mellett értékes, új kiállításokkal, közönségbarát funkciókkal bővülve fogadja majd a látogatókat.

Fotók: Komlós József JR

Hanga Óragyűjtemény

Hanga István kecskeméti órásmester

1942-ben születtem Izsákon. Az órás szakmát édesapám kalocsai órásműhelyében tanultam, majd a Kecskeméti Műszaki Főiskolán üzemmérnöki oklevelet szereztem, ezután következett az órás mestervizsga.
1968 akövetkező jeles dátum, amikor önálló órásüzletet nyitottam Kecskeméten. Fiatal korom óta az órásmesterség bűvöletében élek s a hosszú órásévek alatt igyekeztem a rám bízott javításra szoruló órákat a lehető legnagyobb igyekezettel, szorgalommal és tudással megjavítani, a toronyóráktól kezdve a kisebb órákon át egészen a gyűrűórákig.
Munkásságom közben az órásmesterség nagy átalakuláson ment át - az 1970-es évek elejétől megjelentek a kvarcórák – ezért késztetést éreztem arra, hogy továbbképezzem magam. Részt vettem több hazai, svájci és németországi tanfolyamon. Ez a nagy változás döbbentett rá, hogy meg kell menteni a szakma több évszázados múltját az utókor számára. Már fiatal korom óta mindig is gyűjtöttem az órás szakma régi tárgyait, eszközeit, régi órákat és mindent, ami a hivatásomhoz kapcsolható.
Külföldi utazásaim során felkerestem sok óramúzeumot Csehszlovákiában, Ausztriában, Németországban és Svájcban, ahol ezek mély benyomást tettek rám. Azt tudtam, hogy Magyarországon egyetlen ilyen múzeum sincs, ezért 1975 óta próbálkozom egy önálló óramúzeum létrehozásával.
1999-ben megalapítottam a Hanga Óramúzeum Alapítványt, mellyel reméltem, hogy közelebb kerülök a megálmodott óramúzeum létrehozásához.
Időközben gyarapodott a gyűjtemény, amely több kiállításon mutatkozott be. Kecskeméten 1997-ben egy nagyobb kiállításom volt a Bozsó Gyűjteményben, majd a Katona József Emlékházban, az Erdei Ferenc Művelődési Központban, hosszabb ideig a HVB Bankban, 2002-ben Budapesten a Karton Galériában. 2000-ben Néprajzi Múzeum „Időképek” kiállításán szerepeltek tárgyaim.
A Hanga Óragyűjtemény egy része 2003 óta letéti szerződés keretében a Kecskeméti Ráday Múzeumban szerepel, nagy népszerűséggel. Ez idáig Magyarországon az egyetlen állandó órakiállítás.

Hanga óragyűjtemény

Az újfajta órák megjelenésével a hagyományos értelemben vett órásmesterség több más szakmával kihalófélben van. Az utóbbi évtizedekben a régi mechanikus toronyórák – ahol működnek – mind kicserélődtek az új elektromos óraszerkezetekre. Toronyóra felújításaim során sok régi óraszerkezetet mentettem meg az utókor számára. A gyűjteményemben ezekből 18 darab található, melyek némelyike a 8-10 mázsa súlyt is elérik. A nagyobb álló és faliórákból, több mint 50 darab, az asztali órákból megközelítőleg 30, ébresztő-, zseb- és karórákból mintegy 200 darab van gyűjteményemben. Egyéb különleges műszaki órákból 30 darabot, stopperórákból szintén, francia, angol és amerikai órákból 20 darabot őrzök. Órás szerszámokból és gépekből mintegy 200 darabot gyűjtöttem össze. Gazdag az órás dokumentumok, számlák, könyvek, újságok, prospektusok és fényképek gyűjteménye magyar, német és angol nyelven.

A magyar óragyártás emlékei gyűjteményemben:

            Mayer Károly Toronyóragyára, Budapest
            Müller János Toronyóragyára, Budapest
            Villamos Óra és Toronyóragyár, Budapest
            Első Magyar Óragyár, Szentgotthárd
            MOM (Magyar Optikai Művek)
            Óragyár, későbbi Pesterzsébeti Óragyár, Budapest
            Kecskeméti Órásmesterek emlékanyaga
            Jelenkori modern óragyártás bemutatása

A gyűjtemény legrégebbi darabjai az 1700-as évek végéről származnak, melyek toronyóra szerkezet, asztali- fali- és zsebóra. A legtöbb tárgy az 1800-as évek elejétől az 1945-ig tartó időszakból származik. Jelentős a gyűjtemény 1945 utáni része, melyben sok szovjet, NDK, csehszlovák, néhány jugoszláv valamint magyar és japán óra található.
A gyűjtemény részét képezi édesapám kalocsai órásüzletének berendezése, mely az 1900-as évek elejéről származik: üveges szekrény, pult, órásasztal, páncélszekrény, vaskályha.