Megújul és kibővül a Bozsó Gyűjtemény

Csütörtökön délben dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere indította el azt a projektet, melynek révén átépítésre kerül, és Gyűjtemények Házává bővül ki a nemzetközi hírű intézmény.

2011. november 11-én megkezdődik a Bozsó Gyűjtemény felújítása, bővítése, a VER-BAU Kft. kivitelezésében. Az „Értékek élménye- Gyűjtemények háza” Kecskeméten, a Bozsó Gyűjtemény fejlesztése című projekt a Dél-Alföldi Operatív Program keretében valósul meg. Az elnyert uniós és hazai támogatás 254 971 879 forint, a teljes költség 299 971 879 forint. Az önerőt a kedvezményezett Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozza. A projektmenedzsment feladatokat a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. látja el. A kivitelezés a tervek szerint 2012. július 31-én ér véget.

A projekt eredményeként olyan családi programokra lesz lehetőség, amelyek keretében a gyermekek és szüleik különböző művészeti, kézműves és gasztronómiai foglalkozásokon vehetnek majd részt, autentikus környezetben. Ezenkívül óvodai és iskolai csoportok számára gyakorlati művészeti órákat lehet tartani, szakemberek irányítása mellett. Megjelenik a vendéglátói funkció, és a múzeum újonnan kialakítandó üzletében ajándéktárgyak vásárlására is lehetőség lesz.

A projektnyitó rendezvényre összegyűlt vendégeket Aszódi Anett, az M. Bodon Pál Zeneiskola 6. osztály gitáros növendékének gitározása köszöntötte; és a gyűjtemény alapítójára emlékezve Danka Luca, a Kodály Zoltán Gimnázium 9. osztályos tanulója mondta el Pintér Lajos: Bozsó János – medalion című versét.

Az esemény kapcsán dr. Zombor Gábor polgármester így fogalmazott: „A Bozsó Gyűjtemény városunk kulturális értékeinek egyik legékesebb darabja. A felújítás és a bővítés lehetővé teszi, hogy méltó körülményeket teremtsünk a Bozsó Gyűjtemény és egyéb, a város számára kiemelkedő jelentőségű gyűjtemények számára egyaránt. Ez által Kecskemét turisztikai vonzereje is növekszik.”

Mák Kornél kulturális ügyekért felelős alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a Klapka utcai és a Fecske utcai épületegyüttes Kecskemét építészeti öröksége szempontjából különleges: „A Klapka-ház 1786-ban épült, a pincében található, mestergerendába vésett évszám tanúsága szerint. Bozsó János festőművész 1957-ben került e házba, élete első műtermébe, itt kezdett szenvedélyes gyűjtésbe. Több ezer tárgyból álló magángyűjteményét szeretett szülővárosának, Kecskemétnek adományozta.”

Uhlig Rita, a projektmenedzsment feladatokat ellátó Kecskeméti Városfejlesztő Kft. ügyvezetője a projektről elmondta: a 254.971.879 forintos uniós támogatású, 299.971.879 forint összköltségű beruházás kivitelezése elkezdődött, és 2012. július végéig tart. Az „Értékek élménye- Gyűjtemények háza” Kecskeméten, a Bozsó Gyűjtemény fejlesztése című projekt a Dél-Alföldi Operatív Program keretében valósul meg.

A projekt során a gyűjtemény Fecske utcai épületi szárnya teljesen megújul, tetőterét beépítik, a jövőben további, a város számára értékes gyűjteményeknek adhat helyet. Megtörténik a kialakuló és a meglévő épületrészek összekötése. Úgynevezett „kiállító raktár” alakul ki, amelyet kutatók látogathatnak, a Fecske utcai szárny földszintje pedig időszaki kiállításoknak ad majd helyet, ahol a fiatal művészek bemutatkozása mellett úgynevezett „Brand-kiállítások” megszervezésére is mód nyílik. Számos új múzeumi látogatóbarát szolgáltatás jön létre. A pályázati keretek között tervezett új szolgáltatások bevezetésének célja: a régióban különlegesnek és egyedinek számító - multikulturális, interaktív és családbarát - múzeumi kínálat megteremtése, amely regionális, de akár országos érdeklődésre is számot tarthat.

A cél, hogy az egészséges emberek és a fogyatékkal élők számára egyaránt látogatóbarát, interaktív szolgáltatások alakuljanak ki. Ilyenek lesznek például a makettek, érintőképernyős információs pultok, akadálymentesítés, „braille” feliratok, több nyelvű audio-guide rendszer. A projekt eredményeként olyan családi programokra lesz lehetőség, amelyek keretében a gyermekek és szüleik különböző művészeti, kézműves és gasztronómiai foglalkozásokon vehetnek majd részt, autentikus környezetben. Ezenkívül óvodai és iskolai csoportok számára gyakorlati művészeti órákat lehet tartani, szakemberek irányítása mellett. A múzeum újonnan kialakítandó üzletében ajándéktárgyak vásárlására is lehetőség lesz.

A Bozsó Gyűjtemény már jelenleg is az ország egyik legnagyobb olyan magángyűjteménye, mely egyidejűleg képzőművészeti, néprajzi és iparművészeti kiállítás, kvalitásos műtárgy állománnyal.

Az épületegyüttes bemutatásakor meg kell említeni a 18. században is szokatlanul nagy telket, amely mindig a két utca (Klapka utca, Fecske utca) között helyezkedett el, az eredeti telek nagysága 809 négyszögöl volt. A több mint félhold nagyságú belterületi házas telek két évszázadot meghaladó története során mindig a város legtehetősebb polgárai közül kerültek ki a tulajdonosok. A telek alakja és mérete több alkalommal is módosult, az 1960-as években szakították ki a legnagyobb hányadot, amikor két hatalmas irodaépületet is emeltek rajta. Az egykori ingatlanból még parkírozásra használt közterület is létrejött.

A Klapka utcai barokk lakóház emelését 1786-ra datálhatjuk a pincében található, mestergerendába vésett évszám tanúsága szerint. A házat Nemes Deák Pál építette. Elődei I. Lipót császártól kaptak armális nemességet 1665-ben. A leszármazottak Diósadi előnévvel különböztették meg magukat a város más Deák családjaitól. Deák Pál uram jelentős gazdálkodó volt, a magisztrátus tagjaként borbírói tisztet is ellátott, 1793. november 1-én a város főbírájává választották, 1794-ben, 55 évesen hunyt el. Halála után a hat gyermeke közül Deák István élt családjával a házban, akinek leánygyermeke Krisztina 1802-ben született és 1824-ben férjhez ment Klapka Friedrich császári és királyi hadnagyhoz. A ház örökségként a Klapka házaspár tulajdonába került, a hatalmas telekre szárazmalmot kívántak építtetni, de erre a tűzvészek miatt nem kaptak engedélyt. 1832 és 34 között a későbbi 48-as tábornok, Klapka György gyermekként Kecskeméten tanult a piaristáknál, itt lakott nagybátyjánál. Emlékeimből című könyvében ezt írja: „Eddigelé csak németül és latinul beszéltem. Az a két esztendő, melyet Kecskeméten, atyám egyik fivérénél töltöttem, elég volt arra, hogy a magyar nyelvet is tökéletesen elsajátítsam.”

A ház a 19. században először a Faragó család, majd a Szőke család tulajdonába került, az 1880-as években megváltozott a telek alakja és használata. A szebb napokat látott Klapka-ház szinte hátsó gazdasági épületté vált, a telek fő frontja a Fecske utcára tevődött át, házszámként is már Fecske utca szerepelt, a régi épületet magtárként használták. Klapka halála után ugyan röviddel emléktáblát helyeztek el a házon, de sokáig senki nem törődött a barokk lakóházzal. A Szőke család generációi a nagyobb, újabb Fecske utcai módos, eklektikus lakóházban éltek, amelyet a 19-20. század fordulóján, a kecskeméti építészet aranykorában emeltetett Szőke gyógyszerész. A kapu felett megmaradt a családi monogram.

A Klapka-házat a Fecske utca 23. számú telekkel együtt 1952-ben vették állami kezelésbe. Egy 1952-es újságcikk szerint: „Falait alaposan kikezdte az idő. Udvar felőli traktusát megrongálta egy bomba.” A 18. századi ház helyreállítása 1954-ben kezdődött meg, amelyet 1957 őszén fejeztek be. A házba 1957-ben került Bozsó János (1922-1998) festőművész, élete első műtermébe, itt kezdett műtárgyak szenvedélyes gyűjtésébe. Több ezer tárgyból álló, páratlan magángyűjteményét szeretett szülővárosának, Kecskemétnek ajándékozta.

Az ismét egyesülő telek és két lakóház a megújulást követően a Bozsó Gyűjtemény mellett értékes, új kiállításokkal, közönségbarát funkciókkal bővülve fogadja majd a látogatókat.

Fotók: Komlós József JR